Még 2013 májusában került sor arra a Metafora című nyelvészeti és filozófiai workshopra, amelynek a keretein belül elhangzottak a jelen kötetben helyet kapott tanulmányok alapját képező, az Erasmus Kollégium nyelvfilozófiai kutatócsoportjának tagjai által jegyzett előadások. Ezeknek, s így a mostani összeállításnak is kiemelt témája a relevanciaelmélet, amellyel (pontosabban annak metaforafelfogásával) részletesen foglalkozik a bevezető dolgozat, illetve az azt követő három írás. Ezek közül az elsőben Pete Krisztián a teória klasszikus vonulatát állítja párhuzamba az átdolgozott, továbbfejlesztett változatokkal, majd Zvolenszky Zsófia - (...) részben ehhez kapcsolódva - a konvencionális és költői metaforák témáját illetően kritikával illeti a modern megközelítést. Kuti Judit a Sperber-Wilson- és a Harald Weinrich-féle metaforaelméletet hasonlítja össze. A folytatásban olyanok metaforaleméleteivel ismerkedhetünk meg, mint Donald Davidson és Paul Ricoeur; Kálmán László egy hagyományos irányzatból kinövő, mégis új nyelvfelfogást és metaforaelemzést mutat be; Kiss Angelika és Jellinek Sára egy-egy nyelvhasználati jelenséget és metaforikus beszédmódot mutat be (a japán és koreai nyelv, és a humor nyelvfilozófiai vonatkozásai kapcsán); Nemesi Attila László a filmes és mozgóképes trópusokról, s azok csoportosításáról ír; Molnár Cecília Sarolta pedig a mai modern dalszövegek metaforakészletét elemzi. A mutatóval záruló kiadvány nyelvészeti szakgyűjteményekbe javasolható beszerzésre. (shrink)

Két, közelmúltban megrendezett filozófiai konferencia előadásaiból válogat a tanulmánykötet. A 2015-ben a kaposvári egyetemen és 2016-ban a Filozófiai Intézetben megtartott tanácskozások témája az érzelmek és a jelentés volt. Az érzelmek mibenléte, az ésszel és értelemmel való kapcsolata már a kezdetek óta foglalkoztatta a filozófusokat, érthető hát, hogy a kötet élén két filozófiatörténeti esettanulmány áll, az első az ókori sztoikusoknál vizsgálja az érzelmek és a cselekvés viszonyát, a másik a bűnös érzelmek problémáját mutatja be a skolasztika korában. A folytatásban már a (...) kortárs filozófiai viták egy-egy témája kerül elő: az éntapasztalat fenomenológiai leírása és az érzelmek lehetséges szerepe a racionális vitákban. Az érzelmekről szóló blokkot záró két kognitív pszichológiai tanulmány az empirikus tudományok felől közelíti meg a problémakört. A kiadvány második felében található négy tanulmányt a huszadik századi filozófia egyik kulcsfogalma, a jelentés köti össze, amelynek kapcsán nyelv- és elmefilozófiai problémák kerülnek tárgyalásra: intencionalitás és fenomenalitás viszonya, a szemantikai szkepticizmus, a vélekedések filozófiai leírása. A kortárs filozófiai diskurzusokba betekintést nyújtó, a szerkesztők rövid előszavával bevezetett kiadvány a szakkönyvtárak anyaga. "www.kello.hu © minden jog fenntartva". (shrink)