While some scholars have addressed the common cultural tropes about trans people, the way media might sometimes legitimate violence against trans people, and even take part in forms of violence, has not been analysed. This is what this article sets out to do, through an examination of how a verbal and physical attack against black trans women, videotaped and uploaded on a platform for user-generated entertainment, was framed in a way which repeated the symbolic violence already at play in the (...) physical encounter. The article addresses the way this depiction of real violence, framed as entertainment, and coupled with identity invalidation both legitimizes physical violence and delegitimizes black trans feminine people as victims of violence. (shrink)

La aprobación de la Declaración Universal de los Derechos Humanos así como de otros pactos y convenciones ha representado un avance global sin precedentes en la sustentación de toda una serie de valores universales indiscutibles, cuyo reconocimiento debe estar dirigido a garantizar a cada ser humano una vida digna, justa y libre. Sin embargo, la aplicación práctica del contenido de estos documentos ha chocado con una serie de obstáculos, tal vez no previstos totalmente por sus redactores. El primero de ellos (...) consiste en que, a pesar del sustento jurídico de la igualdad ante la ley de todos los seres humanos, éstos no han dejado de ser diferentes en la vida real. Pertenecen a diferentes culturas, sistemas socio-económicos, naciones o clases sociales. Unos viven en el Norte super-industrializado y otros en el Sur empobrecido. Unos disfrutan de altos niveles de consumo y otros pasan hambre. Y todo esto provoca una asunción diferenciada de los valores universales que sustentan los derechos humanos. No se trata de que la libertad, la justicia o la solidaridad no sean valores realmente universales, es decir, valores inherentes a todos los seres humanos. Se trata de que esos valores universales adquieren un contenido distinto en dependencia del sujeto en cuestión. La universalidad humana no es algo abstracto situado por encima de los seres humanos reales y concretos, su existencia sólo es posible a través de toda la heterogeneidad de sus manifestaciones prácticas. Los diferentes individuos, grupos humanos, clases, naciones o culturas, precisamente por ser diferentes, tienen distintas interpretaciones de los valo-res universales y los derechos humanos. Y deben tener el derecho a esa interpret … View full abstract . (shrink)

A fura cím (Művészet mindenek dacára) a tanulmánykötet utolsó írásának címe, egyetlen írásjelnyi (?) különbséggel. A szerző, Gálosi Adrienne esztéta ez utóbbit írta meg először. Közreadott esszéi, tanulmányai a művészet egyre nehezebben tisztázható fogalma köré szerveződnek, vizsgálva a hol fogalmi, hol intézményes kilépés eseteit a hagyományos keretekből. Könyvében általában ilyen határhelyzeteket boncolgat, megállapítva, hogy éppen a határok kitolódása, az új formák megjelenése demonstrálja a művészet szakadatlan mozgását. „Amióta a szépség csak lehetősége, de egyáltalán nem feltétele a műalkotásnak, mióta az esztétikai (...) funkciókat nagyon sikeresen veszik át az élet más területei, mióta inkább illik a műalkotásokat összetett, érdekes tárgyaknak és nem emancipáló gépezeteknek tekinteni, azóta nem szívesen teszi fel nyíltan az ember a kérdést, hogy mire is való a műalkotás, azon túl, hogy ül a fenekén a múzeumban - ahogy Claes Oldenburg mondta... Azt remélem, hogy az e könyvben burkoltan megjelenők között is talál olyat az olvasó, amely a művészet felé vonzza - mindenek dacára” - írja előszavában a pécsi egyetem tanára. A művészet határaira vonatkozó kérdés mellett tehát egy rejtettebb problémát is felvet a szerző a művészet funkciójáról. A szakkönyvtárakba ajánlható kötetet bőséges jegyzetanyag és bibliográfia kíséri. "www.kello.hu © minden jog fenntartva". (shrink)

"Éltem--és ebbe más is belehalt már."--Egy élet szenvedélye.--Vád és valóság.--József Attila társadalmi helyzete és kritikai fogadtatása.--Lukács György szellemi Odüsszeiája.--A marxista esztétika kérdőjelei.--Életpraxis és elvontság.--A manipulált manipuláció. -- Értékmonopólium vagy értékhierarchia.--Normatív történelem vagy történelmi normák.--Tudományos igényű tárgyilagosság.--A történelem dimenziól és az emberi dimenziók.--A mai kulturális politika elveinek összefoglalása.--Az egydimenziójú esztétika.--A fantasztikum lehetőségei és a szatíra.--Nem középiskolás fokon.--Párbeszéd Assisiban. 38.00Ft.

A piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, Hankovszky Tamás (két kivételtől eltekintve) az utóbbi évtizedben megjelent publikációiból állította össze tanulmánykötetét. A filozófiai, teológiai és irodalmi ihletésű írásokat mindenekelőtt "az Istennel való találkozás" keresztény hite fűzi egybe, és persze a filozófiatörténész szerző preferenciái (Pilinszky, Camus, Mauriacimon Weil, Dosztojevszkij). "Minden találkozás olyan partnereket követel, akik szabadon megnyílnak egymásnak, de nem oldódnak fel egymásban, akik a másik közelségére vágynak, mégis megőrzik a köztük lévő távolságot, mert a dialógust keresik, és a dialógus lételeme a (...) különbözőség. Ám az ember csak azért különbözik a másik embertől és Istentől, hogy kapcsolatba léphessenek" - olvasható az ismertetőben. Mivel Hankovszky professzor a találkozásban és a párbeszédben látja az élet értelmét és végső célját, a kötet kívül áll azon a misztikát is felölelő monista hagyományon, amely az Istennel való minél teljesebb egyesülésre, Isten és ember egységére törekszik, és a vele való párbeszédet, a kölcsönös megszólítást pusztán a cél felé vezető út első lépésének tekinti. Azonban éppen azért áll kívül ezen az ősi és tiszteletreméltó hagyományon, hogy dialógust folytasson vele, és így teljesebben érthesse meg Isten és ember viszonyát, valamint megtalálja benne a földi lét, a művészet és a kultúra igazi helyét. A szakkönyvtárak anyagába ajánlható kötetet rövidítés- és irodalomjegyzék, valamint az esszék és tanulmányok első megjelenési helyeinek listája teszi teljessé. (shrink)

Lehet-e filozófiai értelemben beszélni a betegségről? Lényegében ezt a kérdést járja körbe a kolozsvári egyetemi tanár könyve. Király V. István szerint ezt az explicit filozófiai diskurzusban igencsak elhanyagolt témát, nem ellentéte, - a filozófus számára sokkal ismerősebb - egészség viszonyában, hanem önmagában sui generis kell megragadni. A betegség alapvető létmódja a lehetőség, hiszen miden ember és élőlény - lényegénél és léténél fogva - megbetegedhet. Az arisztotelészi lehetőség (dynamis) fogalma pedig a szabadsághoz vezet el, így a betegségről való meditáció - hasonlóan (...) a halálról való elmélkedéshez (a szerzőtől ld.: Halandóan lakozik szabadságában az ember) - az emberi egzisztencia megértéséhez visz közelebb. A kiadvány érdekessége, hogy egy igen bőséges, mintegy ötven oldalra rugó angol összefoglalás kíséri. A heideggeri létfilozófia által inspirált, igen eredeti, de a filozófiában kevéssé járatosak számára is befogadható, gondolatébresztő mű. (shrink)

La psicología y los psicólogos han dedicado bastante esfuerzo para conseguir una comprensión mejor y más profundea de las emociones y los sentimientos. Roberto Colom con sus respuestas nos ofrece una visión de primera mano de todas esas aportaciones así como el punto de vista de un psicólogo sobre el valos y la importancia de las emociones, los sntimientos y la vida afectiva en general para la personalidad humana.

Két, közelmúltban megrendezett filozófiai konferencia előadásaiból válogat a tanulmánykötet. A 2015-ben a kaposvári egyetemen és 2016-ban a Filozófiai Intézetben megtartott tanácskozások témája az érzelmek és a jelentés volt. Az érzelmek mibenléte, az ésszel és értelemmel való kapcsolata már a kezdetek óta foglalkoztatta a filozófusokat, érthető hát, hogy a kötet élén két filozófiatörténeti esettanulmány áll, az első az ókori sztoikusoknál vizsgálja az érzelmek és a cselekvés viszonyát, a másik a bűnös érzelmek problémáját mutatja be a skolasztika korában. A folytatásban már a (...) kortárs filozófiai viták egy-egy témája kerül elő: az éntapasztalat fenomenológiai leírása és az érzelmek lehetséges szerepe a racionális vitákban. Az érzelmekről szóló blokkot záró két kognitív pszichológiai tanulmány az empirikus tudományok felől közelíti meg a problémakört. A kiadvány második felében található négy tanulmányt a huszadik századi filozófia egyik kulcsfogalma, a jelentés köti össze, amelynek kapcsán nyelv- és elmefilozófiai problémák kerülnek tárgyalásra: intencionalitás és fenomenalitás viszonya, a szemantikai szkepticizmus, a vélekedések filozófiai leírása. A kortárs filozófiai diskurzusokba betekintést nyújtó, a szerkesztők rövid előszavával bevezetett kiadvány a szakkönyvtárak anyaga. "www.kello.hu © minden jog fenntartva". (shrink)

Több politikatudománnyal foglalkozó kötettel jelentkezett már Szabó Márton, aki eddigi kutatásait összegezve, egy alternatív szemléletű politikatudomány szemléletébe és kutatásába kívánja bevezetni olvasóit. Célja, hogy bizonyítsa: a politika reális valóságában meghatározó módon jelen van az egyének nyilvános és közös értelmezése és diskurzusa. Hogy a politika ezért nem tekinthető pusztán csak objektív rendszernek, hanem emberek által teremtett és értelmezett valóság. A szerző ezen szemlélet jegyében hét nagyobb egységben mutatja be a politika minden fontos területét, kezdve a politikai tények összetett természetével, folytatva a (...) politikai cselekvések és megismerési módok sajátosságaival. Külön vizsgálja az intézményi kereteket, a politika szereplőit, a politikai ügyeket. Kritikailag elemzi az empirikus politikatudományi kutatás meghatározó területeit, végül a politikatudomány sokféleségével foglalkozik. A vaskos kötetet forrás- és irodalomjegyzék zárja. (shrink)

Az egyéni életvezetés külső meghatározói között vizsgálja az intézmények szerepét, a belső meghatározók közül a felelősségvállalást és a játékosságra, kockáztatásra való hajlamot, az idegennel való szembesülést, az európaiság modelljét és az önreflexiót, a magunkba nézés lehetőségét és az etika szerepét. Veress Károly tehát nem hétköznapi életvezetési tanácsokat ad, hanem az életvezetés elméletét, filozófiai alapjait írja le. Hermeneutikai hozzáállással vizsgálja az embernek a rapszodikusan változó világhoz való viszonyulását és az önreflexióra való képességét. A kötet a kortárs magyar filozófiai irodalom értékes produkciója.